Solleveld Natural Reserve

Visszamentünk a bűntett színhelyére, de ezúttal legálisan, kutya nélkül, előre megvásárolt jeggyel.

Ez egy icipici természetvédelmi terület, ráadásul nem is ez a fő funkciója, hanem az, hogy itt őrzik a hágai ivóvízkészlet jelentős részét. A csapadékvíz a homokdűnék alá szivárogva, tökéletesen megszűrve tározódik. Azért, hogy a víz tiszta is maradjon, lezárták az egész környéket, semmilyen ipari tevékenység nem engedélyezett, látogatni is csak nagyon korlátozott számban lehet, pár órára naponta. Ezért, és a kialakult belső tavak miatt a vizimadarak imádják a helyet, ahol zavartalanul mészárolhatják a halállományt. Ebben a kormoránok viszik a prímet, akik komoly méretű kolóniákban élnek és egy-egy tóparti fára telepedve, ürülékükkel rövid idő alatt elpusztítják azt.
A terület mellet egy hasonló nagyságú, ám szabadon látogatható park is van, ahol éppen nyílott a harangvirág. Természetesen a “virágszál a virágmezőben” romantikus fotótéma megunhatatlan, még a viharkabát rikító sárgája sem tudja tönkrevágni. Veterán olvasóink pedig elérzékenyülve emlékezhetnek az angliai harangvirág-mezőkön készült fotókra itt, meg itt, és a mamával itt is. Az idő múlását Ivin egyáltalán nem lehet észrevenni, de azon igen, hogy manapság már nem tudjuk rávenni a felcseperedett lurkókat, hogy tartsanak velünk a kirándulásokra.