Vácrátóti Arborétum

Menjetek, ha még nem jártatok itt. Óriási, gondozott park, 3 féle üvegház, halastó, gigantikus kukacok, móka és kacagás.

20 percre a fővárostól, távol a tömegektől: verhetetlen félnapos program.
A bejáraton átlépve egyből magával ragad a hely hangulata: hatalmas fák, árnyékos sétányok, különleges növények. Van akit persze az egyetlen kihelyezett, fagylaltot és sült kolbászt hírdető reklámtábla hoz izgalomba (na, ki tippelt Ivire), és ez okozott némi derültséget soraink között. Anyu az egyik faóriás látványától még a szavakat keresve mutogatott, hogy mindenki odanézzen, mennyire gyönyörű, Ivi pedig egyből rákontrázott, hogy igen, már ő is kezd éhes lenni, nézzük csak, mi is a választék azon a hírdetőtáblán, ami szintén abban az irányban volt, amerre Anyu hadonászott. Nos, a hely mindenki számára nyújt valami értékeset, az már biztos.

A park és kastély a Vigyázó-birtokhoz tartozott. Mi, a pórnép, csak ámuldozhatunk, mivel töltötték kevés szabadidejüket az arisztokraták. A helyi patakot új mederbe terelték, olyan módon, hogy az a birtokon létrehozzon néhány halastavat, több ezer különleges fát és cserjét telepítettek a világ minden tájáról ideszállítva, de a megfelelően romantikus hatás kedvéért építettek ide évszádos műromot és - biztos ami biztos - kisebbfajta vendégháznak is beillő díszlet-vizimalmot is. Ha valakinek ettől sem támad kedve a leánykéréshez, az forduljon a gyógyszerészéhez.
A tavacskákban törpeharcsa-ivadékok úszkálnak, a pálmaházban pedig, a különlegességek mellett, ismerős szobanövényeink köszönnek vissza, ötszörös méretben.
Jövünk még, mert a kert nagyobbik felét, valamint a kaktuszos és az orchideás üvegházat nem maradt idő megnézni. 

Itt tudsz feliratkozni, ha akarsz értesítést az új bejegyzésekről: