P. Mobil mánia

“Kövéren és kopaszon,
A hangerőt már nem bírom.
De, ha már eljöttetek,
Egy kicsit még ilyen leszek.”

Na, tegye fel a kezét minden rocker aki a P. Mobil zenéjére rázta bozontos fejét a 80-as, 90-es években!

Az volt az aranykor, amikor minden IS jobb volt, de a rockzene csillaga mindenképp fényesebben ragyogott. A P. Mobil volt az első “fekete bárány” azon zenekarok között, akinek az akkori vezetés nem engedett teret, mert visszautasították a Cenz urát. Ami érdekes, mivel első énekesük Dalos ügynök volt, a 3/3-mas ügyösztályról (Vikidál Gyula), de nincs kizárva, hogy őt már csak a Dinamitos időkben szervezték be. Mindegy, nekem Tunyogi Péter volt a kedvencem egyébként is.
Tehát adott a rajongás a régi P. Mobil nóták iránt, valamint egy 2021-es karácsonyi koncert, amit azzal hirdetnek, hogy Mobil mánia, 40 év, 40 előadóval, Rudán, Kalapács, meg mások. Vagy valami ilyesmi. Ha már idáig utaztam, ezt nem lehet kihagyni, mulassunk még egy utolsót a régi dalokra. Megmutatjuk a pulyáknak is, milyen volt a hamisítatlan, barbár, magyar rock, amikor mi voltunk tinédzserek. December 23-án este irány a Puskás Stadion!

Korona csekk a bejáratnál, pipa, már bent is vagyunk. Boti körülnéz, aszongya: érdekes demográfia! Ez diplomatikus tinédzser nyelven annyit jelent, hogy túl sok a pocakos, kopaszodó, rocker jelmezbe bújt keménycsávó és a vastaglábú, rommá vakolt, hajdani fényére kicsit sem emlékeztető metal lady, de alig akad bárki az ő korosztályából.
Tulajdonképpen igaza volt a gyereknek, páran valóban mulatságosan festettek a 30 éves gúnyákban, és az átlagéletkor is bőven 60 körül volt. De én olyan embereket láttam itt, akik hozzánk hasonlóan szerették volna újra átélni kicsit a fiatalságukat, azt az időt, amikor még felelősség nélkül, naivan, világmegváltó tervekkel felvértezve indultak az életnek.
Elérkezett az idő, színpadra lépett az együttes. Egy fiatal, jó hang ismeretlen nótát dalolt. Tunyó már az égi vadászmezőkön, de hol van Vikidál, vagy Rudán? Na jó, biztosan később. Pár újabb ismeretlen nótával, és vendégelőadóval később szörnyű gyanú hasított belém: lehetséges, hogy ez nem P. Mobil emlékkoncert?? De hát itt a Bajnok, meg Zeffi a Mobilból, miért nem játszák már a Kétforintos dalt, meg a Zöld, a Bíbor és a Feketét? Végre feltűnt egy ismerős a színpadon, Keresztes Ildikó. Hiába néz ki még mindig jól, a hangosítás épp elromlott, semmit nem lehetett hallani a két dalból, amit énekelt. Úristen, mi a fene folyik itt?!
A szünetben aztán megvilágosodtam, amikor a tizedik Mobil Mánia feliratos póló jött velem szembe: bazmeg, itt van egy együttes, amit úgy hívnak, hogy Mobil Mánia, afféle cover-band! A Zeffi és a Bajnok grundolhatták össze, amikor nem tudták elfogadni, hogy Schuster Lóri bezárta a boltot. Gondolom nem ment békésen a válás, így a két veterán nem kapta meg a jogot, hogy tovább vigyék a nevet, vagy játszák a dalokat. Ezért aztán szomorúan tapasztaltam, hogy a legjobb dal az este egy Piramis nóta volt a Karthagó énekesének előadásában.
Amikor sikerült megbarátkoznom a gondolattal, hogy itt nem lesz P Mobil, elkezdtem a koncertet is élvezni. A vén, parókás rockerek a színpadon igazán mindent beleadtak, jó volt látni, 70 évesen is milyen lelkesek. A fiatal gitáros és az énekes is jól muzsikált végig, le a kalappal. A vendégek közül Feró még 76 évesen is oda tudja tenni magát, Pataki Attilának pedig 70 évesen olyan hangja van, hogy bárkit leénekel. Varga Miklós azért fiatalabb generáció, fantasztikus, ahogy mindig, Takáts Tamás pedig akkora party arc, hogy azt tanítani kellene.
Az is kiderült, hogy Charlie-t már nem szabadna kiengedni az elvonóról, Szandi pedig antitézise mindennek, ami rock, hiába néz ki jól, és ugrabugrál motoros bőrdzsekiben. Nem is tudom, kinek jutott eszébe meghívni. Szirota Jennifer pedig már az X-faktorban is egy rakás szerencsétlenségnek nézett ki, és ez nem változott azóta sem. Ami jól jöhet, ha valaki mélabús sanzont énekel, de gondolom nincs szüksége a tanácsomra.

Összegezvén: ugyan rendesen becsapva éreztem magam, és megestek olyan furcsaságok, hogy 70 éves, kiélt arcú, vén rocker arról énekelt, hogy asszonyt akar magának, ami viccnek is erős, de a koncert mégis jó élmény volt. Az idős(ödő) előadók jó része példát mutatott abból, hogy 60-70 éves kor fölött sem kell eltemesse magát az ember, van értelme felkelni, mert ők még mindig zenészek, és oda tudják tenni magukat, akár egy 4 órás koncert erejéig is.