London Zoo

A London Zoo messze földön híres látványosság, ám szemben mondjuk a Natural History Museum-mal, ez nem ingyenes. Sőt, elég borsos a belépő ára: £16.20 felnőtteknek, és £13.15 gyerekeknek. A családi jegyre kaptunk némi kedvezményt ugyan, de ha jól rémlik, még így is több, mint £50-et fizettünk négyünkért. Persze hallomásból tudom, hogy a Budapesti Állatkert sem olcsó mulatság.

Rögtön a bejárat mellett volt az Aquarium, hát azzal kezdtük a sétát.
Az igazi Szenilla (magyarán Palettás Doktorhal) jóval nagyobb, mint a mesében, ez a példány durván 2 férfitenyérnyi nagyságú volt.
Zsaniék is csatlakoztak hozzánk ezen a hétvégén. A nap hőse Karesz volt, aki heveny ételmérgezésből adódó, állandó hányingerrel és hasmenéssel küszködött, de a sápadtságon kívül ennek semmi más jelét nem adta. Mindig udvariasan megvárta, míg befejezem aktuális körmondatomat a felmerült fotótechnikai kérdésről, majd elnézést kért, és elrohant a legközelebbi mosdó, vagy szélsőséges esetben pálmafa irányába. Pár perc múlva visszatért, kissé még haloványabb arcszínnel, de érezhetően sokkal türelmesebben hallgatta a félbeszakadt előadásomat. Portré a hősről, és egyre pocakosabb asszonykájáról.
Sajnos az egyik fő nevezetességről, a gorillákról lemaradtunk, biztosan etetés-itatás zajlott éppen az ajtók mögött. Kárpótolt viszont a hernyó formáju lepkeház, ahová trópusi klímát, és csodálatos pillangókat varázsoltak, mint ez az Üvegszárnyú Lepke itt:
Ennek a szárnynak az az előnye, hogy átlátszik rajta a virág szirmának a színe, amire a lepke rászáll, így észrevétlen maradhat a ragadozók előtt.

A madárházban ez madárpár volt a kedvencem, akik jól láthatóan nemrég összevesztek, hogy ki kapja a giliszta jobbik felét.