Krisztivel Siófokon és Tihanyban (Ivi)

Sajnos nem tudtam ott lenni a nagy napon, de az esküvői tanúm 40. szülinapját nem tudtam kihagyni, és még benne voltunk a hónapban.

Az a helyzet, hogy ha szerelmes levelet lehetne írni egy barátnőnek, Krisztiért bármikor tollat ragadnék. Kriszti a barátnőm, akivel őszinte lehetek, mindent tud velem kapcsolatban, és mégis szeret. 🙂 Eddig még nem tudtam olyat kérni tőle, amit ne tett volna meg, bár a ruhavásárlásoknál nem engedte, hogy szaggatott farmerkabátot vegyek magamnak. 😀 Cserébe fogalmam sincs, hogy mit adok, de azt tudom, hogy nagyon szeretném boldoggá tenni, amikor együtt vagyunk. Anyukaként és feleségként nincs sok időnk, hogy mindent megbeszéljünk, ezért, amikor találkozunk, akkor halmozzuk az élményket, semmi nem állíthat meg bennünket, és addig beszélgetünk, amíg el nem alszik mellettem az ágyban. 😀 Lehet, hogy öregszem, de most már kizárólag ilyen toleráns, érdeklődő és őszinte kapcsolatokra vágyom. Mert mellette, és sok más ember mellett, jobbnak és szebbnek érzem magam. És ez jó. Gyönyörű wellness hétvégét kaptam a szülinapja alkalmából ;-), és még arra is sikerült könnyűszerrel rávennem, hogy újra megnézzük Tihanyt, amit kb. 17 éve láttam utoljára. Közben, meggyanúsítottak engem egy boltban lopással, mert a nadrágban maradt a jelzőszerkezet (he-he), flörtöltünk, akivel tudtunk, miniatűr gourmet vacsorát küzdöttünk le, sírdogáltunk az autóban megható dalokon, és megtudtuk egy étteremben, hogy mi az a pöcsméte. Egyszóval, nagyon jó volt az ereszd-el-a-hajam, és köszönöm Tominak, hogy elengedte az asszonyt. 🙂