Isola Madre

Ide csak ketten mentünk Ivivel, mert ezeket a mai fiatalokat nem érdekli semmi, ami kultúra, meg esztétika, mindig csak az Insta, meg a cimborák. Bezzeg a mi időnkben! Imádtuk a múzeumokat.
A fenti képen egyébként Isola Bella látható, mert marha jól néz ki, és mert ilyen cseles vagyok.

Ivi már előre izgatott volt, mert a kirándulás hajókázással járt, amiért továbbra is rajong. Pedig nem is tud úszni rendesen, elvileg félnie kellene. Olyan, mint ha én lennék oda a repülésért (pedig nem is tudok repülni).
Ezzel az ötlettel több legyet is ütöttünk egy csapásra: megszabadultunk fél napra a lurkóktól, ismét gyönyörködhettünk a Santa Catalina kolostorban – ahol egy sziklafalba rögzített állványról az apácák ugrálnak fejest a tóba, amikor senki sem látja -, hajókázhattunk egy csomót, és felfedezhettük az Isola Madre-t, ahol még nem voltunk eddig.
A szigeten palota – Palazzo Borromeo – és angol stílusú botanikus kert a fő látványosság, természetesen csodaszép mindkettő, amit híven tükröznek a képek.