Holland szakik

Nem is tudom, miért nem írtam eddig erről, pedig a 7 év alatt jócskán volt mindenféle tapasztalatunk velük.

Kezdem egy gyors összefoglalással: 2018 óta két nagyobb, és néhány kisebb munkához kellett szakembert hívni. Az első nagyobb problémát egy csőtörés okozta a fürdőszobában. Azon a szinten az összes helység beázott, teljes burkolatcsere, falak bontása, építése, szárítása, festés, stb. Másfél év alatt sikerült befejezni, több hónapra házat, illetve hotelt bérelt a biztosító nekünk.
A második nagyobb probléma ugyanitt alakult ki, és már az első alkalommal meg lehetett volna előzni, ha az összes érintett, 25 éves vízcsövet kicserélik, de a biztosító nem így gondolta, ezért 3 évre rá ismét szétrepedt egy cső, ismét eláztatta a fél házat. A munkálatok még tartanak, de úgy fest, ezúttal 3 hónap elég arra, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot.
Ezeket a nagyobb melókat nyilvánvalóan a biztosítás fedezi. A biztosító menedzseli az egész folyamatot, ők bízzák meg az érintett cégeket, jelölik ki a szakértőt, nekünk csak az önrészt kell fizetni, az alkalmanként 250 euró. Az első káresemény összes költsége egészen bizonyosan meghaladta a 30.000 eurót, a mostani 10.000 körül alakul.
A kisebb munkák között volt dugulás-elhárítás, villanyszerelés, optikai kábel kiépítés, kerítés építés, zsindely-tető csere.
Tehát, mit csinál az ember Hollandiában, ha gondja támad a lakással? Ha az eset nem tűnik vészesnek, próbál keresni egy helyi szakit. Vannak olyan cégek, akik összegyűjtik és kiajánlják a mestereket, nagyon profi weboldallal, nagyon gyorsan, viszonylag elfogadható áron, pl. a Mr. Fix. A kiszállási díjban már egy óra munkadíj is benne van. Szakitól függően ez 80-100 euró, majd az óradíj 60-90 euró között alakul. A tapasztalataink vegyesek ezekkel a cégekkel. Előfordult, hogy minden rendben ment, de olyan is volt, hogy a jóember több kárt okozott, mint amennyi haszna volt, mégis ki kellett fizetni. Akiket küldenek, a legritkább esetben hollandok, többnyire marokkóiak és törökök, esetleg lengyelek. Átlagosan nem rosszabbak, mint a hollandok, csak sokszor nem lehet velük rendesen kommunikálni, mert nem beszélnek angolul.
A másik lehetőség kisebb munka esetén, hogy a google térképen kerít egy céget az ember. Ennek előnye, hogy látható az értékelése a cégeknek, és amikor felvesszük a kapcsolatot, egyből kiderül, tudunk-e angolul kommunikálni.
A hátrány az, hogy az igazán jó értékelésű cégek hónapokra előre be vannak táblázva, és jelentősen drágábban dolgoznak a Mr Fix-es figuráknál. Mindez ellenére, a tapasztalataink éppen olyan vegyesek, mint az előző esetben. Volt olyan, aki megoldotta ugyan a dugulást, de kétszer számlázta ki. Ha nem fizetem ki, járhattam volna bíróságra, fizethettem volna tolmácsot és ügyvédet, hogy kiderüljön az igazam. Volt olyan, aki ingyenes felmérést igért, majd 100 eurót kért érte mégis. Meg volt olyan is, aki nem vert át, rendesen elvégezte a munkát.
A harmadik lehetőség az, ha az ember a magyar facebook-csoportokban kér ajánlást. Ennek előnye, hogy a kommunikációval nincs gond, a konyhanyelvet mindenki beszéli. Hátránya, hogy egyrészt a félig analfabéta, mindenhez is értő, de semmilyen tanult szakmával nem rendelkező Mekk-mesterek imádják ajánlani egymást, ami ezért megtévesztő lehet. Másrészt, hogy furcsa figurákkal hozza így össze az embert a sors. Mindazonáltal a 3 szakember közül, akikkel az évek folyamán teljesen elégedettek voltunk, az egyiket így találtuk.
A marokkóiak/törökök nagyon udvarias társaság, barátságosak, vidámak. A legtöbbjük már itt született, holland szakképző iskolát végzett, és elég jó szakemberek.
A lengyelekkel nincs jó tapasztalatunk, soha nem végeztek nálunk jó munkát. Volt olyan csapat, akit ki kellett rúgni, mert 3 napos késéssel jöttek vissza a húsvéti szünetről. De ők is nagyon barátságosak, emberileg semmi probléma velük.
Ezt nem lehet elmondani a hollandokról. Van kivétel, de több olyan holland maestro járt nálunk, akinek nem tetszett, hogy külföldiek vagyunk. Egyikük el is magyarázta, hogy nem fair, hogy mi ilyen házban lakunk, amíg az ő gyereke egy pici lakást sem engedhet meg magának. Azonban a hollandok közül került ki a másik két szaki, akikkel maradéktalanul elégedettek voltunk.
Amikor valaki egész nap nálunk dolgozik, mindig ajánlunk fel teát, kávét, ásványvizet. Többnyire hozzák a saját enni-innivalójukat, vagy délben kiugranak a boltba, de mindegyiknek jól esik, és van, aki elfogadja. Azért az furcsa volt, amikor valaki nem várta meg, hogy felajánljuk, hanem reggel azzal kezdett, kaphat-e kávét. Olyan is volt, aki több kávét is kért a nap folyamán, illetve egy arubai jóember csak megemelte a reggeli kávés poharat, rámutatott Ivettre, és odabökte, hogy "Kávé!". Na, ez elég nagy hiba volt. Ivett ugyanis vette a fáradtságot, és elmagyarázta neki, hogy ő nem a mester úr asszisztense, ezért először is kérje szépen, ha szeretne valamit, másrészt ezek után tőle ne merészeljen kérni semmit, harmadrészt, ha már így összecimbiztek, megkérné, hogy fejezze be az állandó telefonálást, és dolgozzon inkább, végül pedig kapcsolja ki a rádiót, mert ez nem egy építkezési terület, és kurtára zavaró a holland reklámokat hallgatni egész nap.
Illetve volt egy olyan eset, amikor még Iviben is benn szakadt a szó a döbbenettől: éppen befejeztük az ebédet, de még beszélgettünk az üres tányérok felett, amikor a nálunk dolgozó két szaki benyitott az ebédlőbe, kezükben a kis ételhordóval, madj kérdés nélkül mellénk telepedtek az asztalhoz, és nekiálltak falatozni. Mivel azonban beszélgetni nem volt kedvük, előkapták a telefont, és holland Youtube csatornákat néztek, amíg mi összekaptuk magunkat és ki nem hátráltunk a saját ebédlőnkből, hogy ők nyugodtan étkezhessenek.
Volt még egy fura esetünk: Ivi szeretett volna egy takarítónőt, heti egy alkalommal, rendszeres munkára. Mivel azzal nem elégedett maradéktalanul, ahogy én takarítok, ő meg nem akarja ezzel tölteni a hétvégéjét. Gyorsan posztoltam hát a Facebookon. Jelentkezett is egy hölgy, Ivi megbeszélte a teendőket, időpontokat, minden okénak tűnt. Az első alkalommal csak az derült ki, a hölgy, aki maga is többgyermekes anyuka, nem tud takarítani, illetve egészen más elképzelése van arról, mi számít tisztának mondjuk egy padló, vagy ablaküveg esetében, mint Ivinek. Ivit nem kell félteni, elmondta, pontosan mit szeretne, és valahogy sértődés meg összeveszés helyett arra jutottak, hogy Ivi megtanítja neki ezeket a dolgokat. De azért megkérdezte, miért jelentkezik valaki takarítói munkára, ha saját bevallása szerint sem tud takarítani. Nos, erre az volt a válasz, hogy az ismeretségi körében, amikor látták a hirdetésem, megbeszélték, hogy egy magyar sosem fizetne senkinek takarításért. Ezért én valójában prostituáltat keresek, és őt ez a dolog érdekelte volna eredetileg...