Helsinkiben Emmával
Mióta megvan a diplomám, kíváncsi vagyok arra, hogy mit ér. Így jelentkeztem néhány állásra, ami érdekel. Az egyik ilyen állás Helsinki-ben van.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) február 12-re hívott be írásbeli tesztre és interjúra. Emmát nagyon érdekli Finnország, ezért úgy döntöttünk, hogy velem utazik, és bejárjuk a fővárost az interjú előtt.
Pénteken késő este érkeztünk a hóval borított városba. Egy szomáliai sofőr vitt bennünket a hotelhez. Imád Finnországban lenni, és alig várta, hogy kitegyen bennünket, és hazamenjen szaunázni. Szombattól keddig pihentünk, várost néztünk, vásároltunk és ettünk a finn fővárosban. Plusz én készültem az interjúra, amíg Emma a jövőjét tervezte vagy a barátaival beszélgetett. Jó volt egy kicsit kettesben lenni a nagylánnyal, de a fiúk is hiányoztak úgy a harmadik nap után. 😉
Első benyomások:
Hasonlóan szép vagy ronda épületek, mint Budapesten (történelmi belváros, szocreál külváros).
Gyönyörű fenyőerdők és parkok. Cuki zöld villamosok. Van természet (Hollandiával szemben).
Az egyik legjobb nyilvános könyvtár a világon mindenkit vonz: időseket, fiatalokat, fiatal családokat, zenészeket, vállalkozásokat.
Madárcsicsergést játszanak a WC-kben. Husky-kat sétáltatnak az utcákon.
Sokkal kisebb tömeg mindenhol, mint Hollandiában vagy Olaszországban.
Teljesen jó angol nyelvű lefedettség (pl. angol nyelven ment a film a moziban, finn felirattal). A feliratok többsége finn, észt és orosz.
Sok kéregető, akik a finnek szerint Bulgáriából és Romániából érkeznek.
50 perccel hamarabb megy le a nap, mint Hollandiában.
A városon belül “állami” rollerekkel lehet közlekedni.
Édes élet: óriási fahéjas csigák, 4-5 sor csoki a szupermarketekben.
Nem éreztünk marihuánát, mint Hollandiában, de láttunk ittas embert.
Nagyon kedves és figyelmes emberek.
Az ECHA modern (szuper laptopok, saját edzőterem, új épület). Érdekes lenne ott dolgozni.
Meglátjuk. 😊
