“A munkának vége, kijössz a gyárból…”

Természetesen mindenki, aki ismer, tudja, hogy eddig arany életem volt, punnyadás, láblógatás, seggvakarás egész álló nap.
Na, ennek lőttek.

De, ha már vissza kell menni a gyárba, az nézzen ki úgy, mint a képeken. Még akkor is, ha a gyakorlatban egyelőre nem kell bejárni, amíg a vírus tombol.
Amennyiben bárkit is mélyebben érdekelne, az elsősorban szolgáltatások beszerzésével foglalkozó csapatot erősítem az EMA-nál, április vége óta. Mostanra már megértek pár szót a szerződésekből, szóval fog ez menni.
A feltűnő hasonlóság Ivi munkahelyének neve, és az enyém között nem a véletlen műve, ugyanarról a gyárról van szó.

Hogyan vettek fel engem is?

Volna az a verzió, hogy igen, 10 hosszú évbe került, de végül sikerült lezsírozni, hogy uram-bátyám alapon engem is felvegyenek. A titok, hogy előbb a fejvadász céget kell korrumpálni, utána pedig az ügynökséget.
A másik verzió pedig, hogy éppen úgy, ahogy bárki mást. Jelentkeztem a fejvadász cégekhez, akikkel az EMA dolgozik (nyilvános az ügynökség weboldalán). Ott kiválasztanak egy rakás jelentkezőt telefonos-fejvadászos interjúra. Aki még ezután is szimpi, annak a CV-jét elküldik az EMA-hoz. Ott ezek közül kiválasztják azt a néhányat, akit interjúra alkalmasnak találnak. Aki pedig az EMA-s interjúkérdésekre a legjobb válaszokat adja, és olyan megnyerő a modora, mint az enyém, annak felajánlják az állást.
Az első hasonló állásra még Londonból jelent keztem, kb 12 évvel ezelőtt. Azóta még jónéhányszor ehhez, és más uniós ügynökséghez is. Ivinek elsőre sikerült, nekem kicsit hosszabb idő kellett hozzá. Hát így.